AZ ÚT
Szabad akaratunkból jöttünk a Földre ebbe a korba, hogy bizonyos leckéket megtanuljunk, bizonyos karmákat ledolgozzunk, bizonyos UTAT BEJÁRJUNK.
Mindenkinek megvan a SAJÁT ÚTJA, ami különbözik mindenki másétól úgy, mint az ujjlenyomat. Egyedi. Az én utam nem a te utad, és senki sem mondhatja azt, hogy csak az "én utam járható", és csak azon érheti el az ember a csúcsot.
A tempóm sem az egyedüli, és nem az egyetlen lehetséges, és nem a legjobb. Ebben is mindenki különbözik.
Két azonos út, két azonos feladat nincs.
Mindenkinek magának kell megtennie a saját útját, de útközben találkozunk egymással, egy darabig együtt megyünk, segítünk egymásnak bizonyos útszakaszok megtételénél, majd szétválunk.
Időnként szükségünk van valakire, aki mutatja az utat, míg újra rátalálunk a sajátunkra. Máskor pedig mi mutatjuk az utat. Tehát veztők és vezetettek vagyunk egyszerre.
"Járt utat járatlanért el ne hagyj."- biztos te is ismered ezt a mondatot.
Pedig az emberi fejlődés az, amikor elhagyjuk a kitaposott ösvényt és új utat építünk, így hagyva nyomot magunk után.
A legtöbb embert a másságtól való félelem akadályozza meg abban, hogy rálépjen a saját útjára. Inkább birka módjára követi a nyájat egészen addig, míg az Univerzum "ki nem húzza a lába alól a talajt", és rá nem kényszeríti - egy betegséggel, anyagi csőddel, munkahely megszűnéssel - arra, hogy a saját útját járja.
Életutad olyan, mint egy domborzati térkép: hegység, dombság és síkság váltakozik rajta. Minden útnak megvannak a saját hegyei, völgyei, buktatói és útvesztői. A dombok és hegyek csúcsai jelképezik az elérendő célt. közöttük pedig ott a síkság. Mikor elértél egy csúcsot, megpihenhetsz a fennsíkon, majd kijelölöd a következő csúcsot (célt), és elindulsz a megmászására. De ahhoz először le kell jönnöd a jelenlegi csúcsról a völgybe, majd onnan kapaszkodhatsz ismét fölfele.
Minden elérendő csúcs magasabb az előzőnél - azaz egyre finomabb energiát képvisel -, s a völgyek sem olyan mélyek.
Haladásodat nehezíthetik a külső körülmények - az időjárás. Hol égetően tűz a nap, hol erős vihar tombol. Van, hogy szélcsendben haladsz, máskor majdnem visszafúj az erős hurrikán.
BÁRMILYEN NEHÉZSÉGEKKEL KELL IS MEGKÜZDENED
UTAD SORÁN,
SOHA NE VEDD LE A SZEMED A KÖVETKEZŐ CSÚCSRÓL -
A CÉLODRÓL!
A csúcsra nagyon ritkán vezet egyenes út. A legtöbb kacskaringós, és vannak elágazások és akadályok. A legtöbben szeretnék kikerülni az akadályokat - ezek olyan megoldandó feladatok, melyek a fejlődésedet szolgálják -, de akkor azok újból elő fognak bukkanni. Ahhoz, hogy egy-egy akadályt legyőzzél - egy feladatot megoldjál - fejlődnöd kell. Igy haladsz egyre előrébb, egyre feljebb.
VAN, HOGY A KÖRÜLMÉNYEK TÉRDRE KÉNYSZERÍTENEK,
DE TE SOHA NE ADD FEL!!
Indítottam egy zárt Facebook csopotot A BOLDOGSÁG ÚTJÁN címmel, ahol közösen haladhatunk végig ezen az úton.
Segítek neked, hogy ne egyedül kelljen végigjárnod ezt az utat.
Köszönöm, hogy velem tartasz!
További boldog napot!
Ritz Andi - a tudatos boldogság-építő
Ha bármilyen kérdésed, kérésed van, bátran írj rám Messengeren!
Célom és küldetésem:
"Utat mutatni és segíteni azoknak, akik ki akarnak kerülni a negatívitás mocsarából és pozitívabban, magasabb energiaszinten, BOLDOGABBAN, egészségesebben, jobb anyagi körülmények között szeretnék élni az életüket. Akik ki akarnak lépni a verbálisan mérgező szülők illetve kapcsolatok fogságából."
Ezeket is olvasd el! :)
Biztos mindenki átélte már, hogy haladt-haladt egy úton, és egyszer csak „ leszakadt az út”.
Érdekes fordulatot vett a világ - legalábbis itt Európában, az un. fejlett világban.